Vasárnapi Iskola Alapítvány

Minden magyar számít és fontos, bárhol is él, minden magyar számíthat az anyaországra – hangsúlyozta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szombaton Berekfürdőn.

Alapítványunk idén is megtartotta éves Összetartását, amelynek díszvendége Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó volt. Előadásában a nemzetpolitika aktuális kérdéseiről tájékoztatta önkénteseinket.
Fekete Károly püspök úr – egyéb elfoglaltsága miatt – levélben köszöntötte önkénteseinket, amely honlapunkon olvasható.
Kusztos Tibor, nyugalmazott lelkész Farkas Árpád erdélyi költő alakját idézte fel, aki jövőre lenne 80 esztendős.
Házigazdánk, Molnár János, a Megbékélés Házának vezetője, Berekfürdő polgármestere is elismerően szólt szórványmentő munkánkról.
A 30 megjelent önkéntes többsége beszámolt idén végzett munkájáról. Hálás köszönet, hogy ebben az igen nehéz anyagi helyzetben, amikor az Alapítvány mindeddig nem tudta megtéríteni költségeiket, nem adták fel önkéntes munkájukat. Külön köszönet a Vura családnak, akik magukra vállalták a Várasfenesre járó csapat költségeit.
Nagy Éva az itteni munkáról számolt be, ahová a helyieken kívül még 3-5 település gyermekei szoktak érkezni. Ökrös Krisztináék Biharfélegyházán tábort is tartotrak. Mezőbajon az elmúlt tanévben hatszor járt három önkéntesünk. Szatyin Ildikóék Éradonyt, Sándor Adélék Tenkét és Kisjenő-Erdőhegyet látogatták – amint fényképes beszámolóikból is kiderült.
Közösnek mondható következtetés, hogy sokkal több önkéntesre lenne szükségünk.

Benkei Ildikó

Szili Katalin, a Vasárnapi Iskola Alapítvány éves összejövetelén a nemzetpolitika aktuális kérdéseiről szólva azt mondta: el kell fogadni olyan alapelveket, amelyek a magyarság megmaradását szolgálják és fontosak a jövőt tekintve. 

Ezek között az első, hogy minden magyar számíthat az anyaországra, a második pedig a szülőföldön élés és boldogulás elősegítése – tette hozzá, megjegyezve, hogy ezt a célt szolgálják a gazdasági támogatások is.

Harmadik ilyen alapelv szerinte, hogy a magyar “világnemzet” lett, a magyar közösségek a világ minden részén megtalálhatók. A Kárpát-Medencei Magyar Képviselők Fóruma, a Magyar Állandó Értekezlet, a Magyar Diaszpóra Tanács olyan intézményrendszert alkot, amely segítette egy nemzetstratégia kidolgozását, olyanét, amely hosszú távon “nemcsak a megmaradásunkat, hanem a gyarapodásunkat is biztosítja”. 

Szili Katalin elmondta, hogy Észak-Amerikában mintegy 1,5 millió magyar él, de Dél-Amerikában is megtalálhatók a magyar közösségek, amelyek szervezettek. 

Külön szólt arról, hogy a 2012 óta hatályos Alaptörvény kimondja: a Magyarországon élő nemzeti közösségek államalkotó tényezők. A szomszéd országok közül csak Szerbiában szerepel ugyanez a kitétel – tette hozzá.

Utolsó alapelvként említette, hogy Magyarország, a magyar kormány felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért. Emlékeztetett: az előző, 1949-es Alkotmányban még az szerepelt, hogy Magyarország felelősséget érez a határon kívül élő magyarság sorsáért. 

Kiemelte: amit a magyar kormány az elmúlt tizenhárom évben a nemzetpolitikában tett jogalkotásban, stratégiaalkotásban, gazdasági támogatásokban, mind jól jelzik, hogy sikerült a magyar nemzetet oly mértékben összekovácsolni, amelyet reményei szerint “soha senki ebben az életben nem fog tudni széttörni”.

Felidézte, hogy a 2004. december 5-i népszavazás egy óriási törés volt a nemzetnek, 2009-2010-ig ez a kérdéskör megbénította a kooperációt. Ez volt az az időszak, amikor számos civil szervezet alakult, fogott össze, amelyek megpróbálták helyettesíteni, amit egy kormánynak kellett volna megtennie. Ma már végre a nemzetpolitikában is azt az időszakot éljük, amikor már csak “finomhangolásokat” kell tenni, hiszen a “nagy ecsetvonásokat” a kormány a civilekkel együtt elvégezte – mondta.

Szili Katalin szólt arról, hogy az egyéni jogok mellett a kollektív jogokat is biztosítják Magyarországon. Szerinte nehéz Ukrajna helyzete: az Európai Unióhoz történő csatlakozási kérelmét beadta, de ott is hiányoznak a kollektív jogok. Törekvésük a kisebbségi közösségek integrálása, viszont ha nincsenek kollektív jogok, “mindenféle integráció asszimilációt fog eredményezni” – fogalmazott. Ez viszont azzal jár, hogy csökken a magyarság lélekszáma, miközben a célunk, hogy az ott élők szülőföldön maradása, boldogulása és gyarapodása biztosított legyen – hangsúlyozta. 

Szili Katalin előadásában a 2021-2022-es népszámlálási adatok alapján felsorolta a környező országokban élő magyarok számát, megállapítva, hogy az elmúlt tíz évben, bár különböző mértékben, de mindenhol csökkent ez a szám.

Megjegyezte: a Kárpát-medencében élő magyarság nagy része uniós állampolgár, kérdés viszont, hogy az EU hozzáállása milyen a nemzeti kisebbségek kérdéséhez. Ma a tagországokban élők 10 százaléka, több mint 50 millió ember él őshonos nemzeti kisebbségként és 5 százalék körüli a bevándoroltak aránya. Ehhez képest az EU a 10 százalékkal semmit nem foglalkozik – fogalmazott a politikus. 

Szili Katalin megköszönte a Vasárnapi Iskola Alapítvány önkénteseinek, hogy a Kárpát-medencében, a diaszpórában is tanítanak hétvégéken, olyan szolgálatot vállalnak, amely a nemzetet is erősíti. Hiszen a közösség, amely elveszti értelmiségét nagyon nehéz jövőre van ítélve – hangsúlyozta.

Az esemény elején felolvasták Fekete Károly püspök levelét, amelyben támogatását fejezte ki és megköszönte a Vasárnapi Iskola Alapítvány önkénteseinek a helytállást.