Nagy örömömre a felvidéki Érsekkétyen sikerült a húsvétvárás örömét megosztani a Református Alapiskola tanulóival. Lázár Enikő szakmai beszámolóját megelőzve saját élményeimet szeretném megosztani Veletek.
Enikő kezdte a foglalkozást minden tanulónak óvodásoktól a felsősökig. Papírszínházával az apróknak is könnyen érthetően játszotta el a Feltámadás történetét. Majd a kicsik szemét kendővel takartuk, a nagyok vezették őket, éreztetve, hogy ha nem látsz, az Úr akkor is fogja kezed, vezet, bízz hát benne.
Hét nagy, a Bükkös patakból hősiesen gyűjtött kőre Enikő felírta az alap idézeteket, kiosztotta a hét asztal körül ülőknek, és mécses fénye mellett folytatódott az emlékezés. Hogy miért hősies? Enikő elmesélte, hogy hátizsákja olyan súlyos lett a kövektől, hogy a nedves patakmederben megcsúszott. és hátsójára pottyant.
Miután ki-ki felírta saját bűnét egy kis papírcetlire, azokat a Kertész József által készített keresztre szúrták, majd apró, színes papírból hajtogatott virágokkal lefedték, hiszen Isten megbocsájtja bűneinket. Ezt a keresztet az iskola udvarán felállították, a festett kövekkel és a gyerekek által gyűjtöttekkel napsugár formában körberakták, és közös imával zárták az alkalmat.
Eközben az alsósok két csoportba gyűltek. Az udvaron Kertész József, aki párjával együtt a skanzenen kívül is vallja a népi játékok és hagyományok nagyszerűségét, egy hajlékony ágból egy darab spárgával nyilat készített, amiból egyszerű favesszőt lőhettek ki egy „igazi” rajzolt kakasra. Hármat egymás után egy gyermek, de a sor sosem akarat elfogyni. Lehetett rongylabdával célba dobni egy fából készül, szépen festett kakasra is.









Papp Kornélia, Nelli néni szintén hagyományos módon, hagymahéjjal festette a tojásokat, amikre harisnyával erősítették rá az apró növényeket – fantasztikus eredménnyel. Kis darab szalonnával a fényét is megadták. Nelli mézeskaláccsal is kedveskedett, rá tojásfehérjés cukorral rajzolhatták a mintákat. Mit mondjak? Ők sem akarták abbahagyni a foglalkozást!
Ez az alkalom is meggyőzött önkénteseink nagyon magas szakmai tudásáról, végtelen türelméről és emberségéről. Nem utolsó sorban áldozatvállalásáról, hiszen az Alapítvány kasszája továbbra is üres.
Hálásan köszönöm nekik, az iskola pedagógusainak és persze gyermekeinek is ezt a szép napot, a közös készülés örömét.
Áldott húsvétot kívánok!
Benkei Ildi
