A foglalkozásunk dátuma meghatározta a napi témánkat: Nemzeti ünnepünk. Az is egyértelmű volt, hogy az óvodásoknál és az iskolásoknál eltérő mélységben beszélünk az 1848 – 49 -es forradalomról – és szabadságharcról.
Óvodások
Mesés történetet felhasználva közelítettük meg a lényegét e történelmi napnak. Közben mozgásos mondókákkal – pl.: Weörös S. : Megy az úton a katona… -színesítettük a foglalkozást. Ezt követően kézműveskedés várt a gyerekekre. Nemzeti színű ajtódíszt és hurkapálcára rögzíthető tulipánokat / piros-fehér-zöld / készítettek. Dicséretesen ügyesek voltak a lányok és a fiúk. Boldogan és büszkén mutogatták a munkáikat.
Iskolások
Beszélgetéses történet-vezetést tartottunk Március 15 – ről, és az követő eseményekről. Meglepően tájékozottak voltak a tanulók, különösen Petőfi partiumi /Nagykároly, Erdőd, Koltó, Segesvár/ útját illetően. Petőfi életútját és költői munkásságát versei felhasználásával ismertettük meg a gyerekekkel. Ezek a következők voltak: A borozó (első verse), Fiam születése (apaság), Nemzeti dal, Csatadal, Négy nap dörgött az ágyú, Itt alszik a költő (harciassága, hazaszeretete). Dalokkal színesítettük, „lazítottuk” a foglalkozást: Huszárgyerek, huszárgyerek…,Kossuth Lajos táborában, Kossuth Lajos azt üzente….
Figyelmüket ellenőrizendő, következett a több fordulóból álló szellemi vetélkedő: Verssorok helyes rendezése, képrejtvény (Petőfi, Jókai, Vasvári, Kossuth megfejtése), mozaik összerakása (kokárda), TOTÓ. Ez náluk is harcikedvet váltott ki.
Mindezt követte a kézműveskedés: piros, fehér, zöld gyöngyökből karkötőt fűztek maguknak. Játékra is maradt egy kicsi idő.
Lelkesedéssel és örömmel vettek részt a foglalkozás minden mozzanatában az óvónők, dadusok, és Major Ildikó lelkésznő. Köszönet jár nekik érte.
Szabóné Zs. Valéria







