Címke: Várasfenes

A munkacsoport tagjai:

Szathmári Lajosné   Selmeczi Edit    Nagy Éva

Beszámolók:

Kedves Ildikó!

Szombaton voltunk Fenesen és Belényesben. Egy új kolleganőt avattunk, Nagy Jánosné Irénkét. Ő a kollégium igazgatója, a Wass Albert esten bemutattam neked őt. Képzeld, az osztályomból az egyik kislány is eljött velünk. Dobos Csengének hívják és az alpolgármester lánya. Hagyományőrzéssel, lovaglással foglalkozik és szeretne a nyári táborba is kijönni íjászkodni.
Szilárddal Edit neten lebeszélte a programot, de mire kiértünk Réman tiszteletes felküldte őket Biharfüredre síelni. Egyébként nagy szeretettel fogadtak bennünket.
Átmentünk Várasfenesre, ahol több mint ötven gyerek volt. Nem tudom, mit csináltam volna velük egyedül, mivel még soha nem volt ennyi gyerek, csak harmincan szoktak összegyűlni. Nagyon jó, hogy hárman is voltunk velünk. Szerencsére többféle kifestővel, kivágható dologgal készültem. Egy kicsit nehéz volt lefoglalni a különböző korú gyerekeket. Adventi ppt-t néztünk projektoron, ahol a szövegeket a gyerekekkel olvastattuk fel. A nagyobbakkal elkészítettük az Árpad-ház családfáját kartonból. De közbe mindig odajött hozzám egy kicsi, hogy: „Éva nénye nekem nem jutott olyan kifestő, mit csináljak?” Vagy csak ollót, ragasztót kért, amit egyébként kiosztottam közös használatra. A gyerekek rángatták a nadrágomat, ezt-azt kértek. A két új kollegát is irányítgattam. Szóval néha azt se tudtam, hol vagyok. Közben Réman tiszteletes telefonált Szabó tiszteleteséknek, hogy van két kis baptista lányka Belényesben, akik ránk várnak. Értük mentem és áthoztam őket is Fenesre.
A végén az uzsonna készítést már nem nagyon tudtam volna koordinálni, de ezt Erzsikével már nagyon jól össze tudjuk hangolni. Szerencsére sok nagyobb lány volt és nagyon élvezték, hogy a konyhába bevittem a kenyeret, vajat, szalámit, segítettem a vizet a teának feltenni, majd rájuk bíztam az uzsonna elkészítését és kiosztását. Ezután következett az ajándékok átadása. Már nagyon kíváncsian várták, hogy mit kapnak. A Gedeon társaságtól szereztem kis Bibliákat, igés könyvjelzőkkel és szaloncukrokkal kiegészítve kapták a gyerekek. Szaloncukrot én is vettem, és az alpolgármester úr is küldött ki. Így legalább mindenkinek jutott néhány szem.
Nagyon aranyosak voltak a gyerekek kaptam tőlük rajzokat. Irénke és Csenge is jól érezte magát. Sokat segítettek, nélkülük nem boldogultam volna. Egy kicsit viszont megdöbbentek, hogy milyen különbség van a mi iskoláink és az ottani iskola között.
Szóval nagyon szép napunk volt. Megszólalt és bátran kommunikált Jancsikat, aki 5 éves és nem nagyon tudtuk eddig szóra bírni. Olyan jó volt látni ennyi magyar gyereket együtt.
Köszönjük neked a sok munkát, amivel lehetővé tetted nekünk ezeket az élményeket!
Szép estét!
Nagy Éva