Kedves Barátaim!
Itt az idő, mert valóan itt van, (bibliai időket élünk), hogy felülemelkedjünk a pusztán szentimentális értelmezésén a karácsonynak, miszerint ez az ünnep csupán „egy kisbaba születésének várása, illetve születésének megünneplése”. Szent Ferenc nyomán, és Duns Scotus János ferences teológus felismerése alapján mindig is hittel vallottuk, hogy „a megtestesülés már maga megváltás volt, mivel Jézus születésével Isten azt mondta, hogy jó dolog embernek lenni, és ennek következményeként teljesen azonosult velünk, minden örömünkben és bánatunkban, sikereinkben és nyomorúságainkban, életünkben, de halálunkban is. Ám egy valamivel mégis kiegészítette ezt az emberséget Krisztusban, a feltámadással, az örök élettel. Fantasztikus ajándék ez karácsonyfánk alá.
Jézus Krisztus azonosította a saját küldetését azzal, amit ő úgy nevezett, hogy „Isten Országának” eljövetele. Kényelemből mi sokszor megelégszünk inkább egy édes kisbaba érkezésével, aki keveset kér tőlünk az önátadás, találkozás, kölcsönösség fogalmai szerint. A túlzott szentimentalizmusunk, vagy érzelmeink túlcsordulása veszélyes emberi kapcsolatainkban is. Amikor nagyon beleszerelmesedünk valaki más „édességébe” vagy „tökéletességébe”, esetleg szépségébe, könnyen „kiszerethetünk” belőle az első jelére az emberségének. Ezt ne engedjük megtörténni Jézus Krisztus több mint végtelen személyével, amiben bizony ott a szenvedés a halál, de igen a feltámadás is!
Karácsony legyen ünnep számunkra most úgy, hogy szülessen meg bennünk a teljes történelmi Krisztus!A teremtett világ sóhajtozik szülési fájdalmában, várva a mi együttműködésünket Istennel a teljes megújulásban (Róm 8, 20-23). Soha nem érthetjük meg az evangéliumot, ha Jézusból, az Örök Krisztusból örökre csak egy kisgyermeket állítunk magunk elé, aki nem kér tőlünk felnőtt válaszokat életünk megújítására.
Nagyon is fontos és csodálatos a gyermekség történet, ez az alap, de ennél tovább kell lépnünk hitünkben. Isten barátokat és partnereket akar bennünk felépíteni, ám ehhez fel kell ismernünk a bennünk lakó felnőtt Krisztust is, a teljes Krisztust!
A felnőtt Krisztus meghív bennünket az örök adventre és örök karácsonyra, amiben együtt érzünk, élünk, és alkotunk vele. Vagy ahogy mostanság érezzük-érezhetjük együtt szenvedünk vele, egy jobb világ megszületéséig-eljöveteléig.
Áldott Karácsonyt és kegyelemteljes újesztendőt!
fr. Andor György Károly OFM ferences szerzetes
Vasárnapi Iskola Alapítvány 