Örömteli volt számomra, hogy a családomból nagyobbik lányom is bekapcsolódott a munkába. (Én többek között ezt kaptam, egy sajátos anya-lánya napot.) Kisjenőn 23 csillogó szemű gyermek várt bennünket. Annak a hírére, hogy jönnek a Vasárnapi Iskolások, mindig nagyobb létszámmal jelennek meg a Papp József lelkész által tartott hittanórán, hiszen utána valami nem megszokott fog történni.
Így is lett. Közös beszélgetésünk indító gondolata az Azért szeretem az anyukámat, mert……… kezdetű mondatok befejezése volt. Az ünnepi dal- és verstanulás pedig a kézműves foglalkozás alatt végig folytatódott. Legvégül elpróbáltuk az ajándék átadását. Mindenkinek én voltam a „pót” édesanyja, nekem kellett elmondani a köszöntő verset és átadni az elkészült virágot. A kitartó munkájukat egy kis csokoládéval jutalmaztuk.
Kisjenőről Tenkére utaztunk. Itt nem volt alkalmunk foglalkozást tartani. Barta Aliz tanító néninek átadtuk az anyák napi képeslapokhoz szükséges alapanyagokat. Ők az iskolában technika óra keretében készítették el a meglepetésüket.
Nagyon jól éreztük magunkat a gyerekek között, hálásak voltunk Józsi és kedves felesége, Annamária vendégszeretetéért. Meghívást kaptunk a nyári táborukba Kisjenőre, aminek az időpontja még a mi szorgalmi időszakunkra esik, ezért teljes egészében nem tudunk részt venni, de ígéretet tettünk rá, hogy egy szombati napon mi is kiutazunk.
Adél, Géza, Timi
Vasárnapi Iskola Alapítvány 