Az idei tanév első foglalkozását október 8-án tartottuk a várasfenesi tájházba. Olyan jó volt látni, hogy nagyon sokan eljöttetek ismét. Mindig nagy öröm számunkra, ha a kicsik mellett a tizenéves, sőt a huszonéves korábbi vasárnapi iskolás tanítványaink is visszajönnek a foglalkozásra. Persze a segítségükért is nagyon hálásak vagyunk.
Most is több településről (Belényes, Belényessonkolyos, Körösjánosfalva, Köröstárkány, Kisnyégerfalva) jöttek át a gyerekek Várasfenesre. A járvány óta, mióta újra rendszeresen tudunk járni, egy nagyon jó kis csapat állt össze, sok-sok ovissal és 1-4 osztályossal. Persze mindig akadnak nagyobbak is, de nagyon örülnénk neki, ha legközelebb ők lennének a legtöbben.
Az is jó érzés, amikor korábbi tanítványunk gyermeke van jelen vagy ha a tiszteletesek és a pedagógusok is eljönnek és segítik a munkánkat, mert ők tudják folytatni, amit mi szombaton elkezdtünk.
Az utóbbi időben pedig azt tapasztaltuk, hogy vegyes házasságból is egyre nagyobb számban és rendszeresen érkeznek gyerekek. Ami óriási öröm a számunkra, mert ez azt jelenti, hogy meg akarja a család tartani a magyar kötődést. Bár a gyerekeket kísérő anyukákkal mi nem igazán tudunk kommunikálni, mert ők nem nagyon tudnak magyarul, mi pedig románul, ennek ellenére a kicsikkel tudunk beszélni, ugyanis ők beszélnek magyarul. Remélhetőleg a magyar kortáscsoport, a közös programok és játékok erősítik majd a magyar nyelv ismeretét, és könnyebben, bátrabban mernek ők is megszólalni magyarul.
Az idei év Petőfi év, hiszen 200 éve született Petőfi Sándor. Ezért minden foglalkozás egyik témája Petőfivel kapcsolatos lesz. Most elkezdtük feldolgozni a János vitézt, amit a következő foglalkozásokon tovább fogunk folytatni. Jankovics Marcell feldolgozásában megnéztük a történet elejét, majd a nagyobbak ehhez kapcsolódó feladatlapot oldottak meg nagyon ügyesen. A kicsik közben az udvaron játszottak. Aztán mindenki elkészítette Jancsit vagy Iluskát és a foglalkozás végén az őszi gyümölcsöket “raktuk el télire”.
Természetesen a közös ebéd sem maradhatott el, köszönet Vura Fricinek és a sok szorgos kéznek, akik elkészítették.
Vasárnapi Iskola Alapítvány 