A címben rejlő hazafias gondolat megvalósítását tűzték ki célul azok a pedagógusok, akik a Vasárnapi iskola keretein belül rendszeresen látogatják az erdélyi településeket. Az itt élő gyermekközösségek oktatását vállalták fel és végzik lelkiismeretesen, nagy szeretettel. Ez a küldetés magában foglalja a gyerekek hon-és népismereti, irodalmi, történelmi, földrajzi ismereteinek gyarapítását. Ezt a programot Benkei Ildikó, a Magyar Rádió riportere indította el, s jelenleg is koordinálja. Az általa létrehozott Vasárnapi Iskola Alapítvány március 1-én jótékonysági estet szervez az Erdélyben élő gyermekek hétvégi oktatására, nyári táboroztatására.
Szép és izgalmas feladatra vállalkoztak a karcagi gimnázium és a „Refi”nevelőtestületének kis csoportjai.
Olyan munkát végeznek, amellyel az Erdélyben élő gyermekeket segítik. Segíteni pedig, jót tenni, örömöt okozni felnőtteknek, gyermekeknek olyan tudomány, aminek ismeretén és alkalmazásán bizony életünk boldogsága fordul.
A különböző szórványtelepüléseken összekovácsolódott gyermekközösségek olyan életre szóló feladatot adnak számunkra, amely minden alkalommal kihívás elé állít bennünket, próbára téve képességeinket, tanult ismereteinket, érzelmi intelligenciánkat, hitünket és lelkiismeretünket egyaránt.
Van település – nem is egy-, ahol nincs magyar iskola a magyar gyerekek számára. Magyarországról, a magyar történelem és irodalom nagyjairól nem, vagy alig-alig hallottak valamit. Tanításunk tele van fontos és értékes pillanatokkal.
A feladat tehát nagy. Azt gondolom, hogy küldetésünk közösségteremtő, embert-formáló munkájáról, annak hatásáról, a csillogó gyermekszemekről, és a szeretetteljes fogadtatásról, légkörről még sokat lehetne írni.
Ha röviden fogalmaznám meg munkánk lényegét, azt mondanám: nem más, mint őrizni a közös gyökereket.
Ebben a munkában Wass Albert verse ad nekünk útmutatást, tanácsot és eligazítást arra nézve, hogy hogyan maradhatnak meg gyökereink.
„Élünk ma is ahogy lehet,
s magyar szívünk szeretetével
Isten-hitünk szent erejével
Őrizzük ezt a gyökeret!”
Gyökereinket tehát – legyen szó hitbeli reformátori gyökereinkről, vagy a Kárpát-medencéhez kötő nemzeti-kulturális gyökereinkről- csak cselekvő módon, céltudatos határozottsággal őrizhetjük meg.
Ha tehát valaki indíttatást érez egy olyan közösségre, ahol barátokra lelhet, értékeket adhat át, fejlesztheti önmagát és a rábízottakat, és cserébe szeretetet szeretne kapni, az ne habozzon, keressen fel, ismerkedjen meg a Vasárnapi iskolával és induljon el velünk ezen az úton! Mi nem bántuk meg! Várom az érdeklődést!
Földváriné Simon Ilona “Refi”
Vasárnapi Iskola Alapítvány 