Száraz dió ropogtató…

Ősszel ismét meglátogattuk az Irinyben élő gyermekeket, akik most is boldogan fogadtak bennünket. Október 7-én az aradi vértanúkra emlékeztünk, majd Petőfi Sándor Itt van az ősz, itt van újra című verséből mondtunk és tanítottunk részleteket. Ezután az őszhöz és a szürethez kapcsolódó népdalokat énekeltük citerakísérettel. Mivel a napsütés kicsalogatott bennünket az udvarra, ott körjátékokat (Száraz dió ropogtató, Kiszáradt a diófa…) játszottunk – ezután pedig hamar elfogyott az alma és a kalács…  A kézműves foglalkozás is a szabadban zajlott. A gyerekek közötti nagy korkülönbség miatt két csoportban dolgoztunk: a kisebbek parafadugóval nyomdáztak szőlőfürtöket, a nagyobbak pedig kivágták, tépték, majd ragasztották a szőlőszemeket. Élvezték a közös munkát, mesélték a szüreti élményeiket, és közben jó hangulatban készültek az alkotások.

A novemberi 4-i foglalkozásra – nagy örömünkre – több gyermek érkezett, mint az előző hónapban. Dalolással, ritmusjátékokkal kezdtük a napot, az eddig tanultakat frissítettük fel.

Kóka Rozália Gyimesben gyűjtött meséjének meghallgatása után az udvaron népi gyermekjátékokra került sor, melyekbe a kicsik mellett a nagylányok is lelkesen álltak be.

Ezután megbeszéltük az advent idejére tervezett együttlétünk teendőit. Kiválasztottuk és elénekeltük a karácsonyi énekeket, kiosztottuk a megtanulandó köszöntőket.

Jézus születésének történetéhez elkészítettük a kicsi bábokat filc anyag és spatula felhasználásával. Mindenki szorgosan dolgozott, öröm volt látni, ahogy „megelevenedtek” a szereplők. Mindannyian várakozással készülünk a decemberi találkozásra!

Horváth Zsuzsa, Jager Éva, Hegyesiné Lázár Edit