Az év első foglalkozásán az előző foglalkozás képeiből készítettünk tablót, majd a januári jeles napok, népszokások megismerése, megbeszélése után hónapsoroló mondókát tanultunk. Ezt színező, kifestő segítette.
Aztán a novemberben megismert táncot, gyermekjátékot elevenítettük fel. A játék után jól esett a sajtkrémes kenyér és a finom mentatea. A tízóraizás után hozzáfogtunk a (decemberben elmaradt) mézeskalács sütéshez.
Mindenki nagy kedvvel nyújtotta, szaggatta a tésztát, és mivel igen hideg idő volt, a sütés után hamar kihűltek, így lehetett cukormáz díszítéssel széppé varázsolni a formákat. Persze a kóstolgatás sem maradt el! 🙂
“Címzett” mézeskalácsok is születtek: apa szülinapjára, anya ajándékaként, vagy papa “gyógy” mézeskalács ajándéka is elkészült.A foglalkozást új népi játék megismerésével zártuk.
Ismét segítségemre volt egy régi kedves tanítványom (már ismerősként üdvözölték a gyerekek, és nagyon közvetlenek voltak hozzá :-)), valamint Szántóról Kató, aki nem csak begyújtott, teát készített mire mentünk, hanem a sütésben is segített. Köszönöm neki azt is, hogy a kisgyerekes szülőket tájékoztatja a Vasárnapi Iskola foglalkozásairól, és biztatja őket a részvételre.
Így most is 14 gyerek vett részt a foglakozáson, annak ellenére, hogy a nagyobb gyerekek Robi atyával síelni voltak. Külön öröm, hogy a kisebbeket a szüleik hozták, így megismerkedtem velük, és elmondták, hogy mennyire örülnek ennek a lehetőségnek, és hálásak a foglalkozásokért. Úgy gondolom, hogy szépen lassan bővül a létszámunk, szívesen hozzák/engedik a gyerekeket a foglalkozásokra.
Egyik boltos ismerősöm sok különleges tollat, radírt, apró díszeket ajánlott fel, amit örömmel válogattak a gyerekek, mindenki ajándékkal tért haza.
Használt, de jó minőségű ruha, cipő, táska felajánlást is kaptunk, amit szintén elvittünk.
Sok kedves élménnyel térhetett haza a foglalkozás minden résztvevője.
Vasárnapi Iskola Alapítvány 